Tűzoltó Múzeum - Eger

align= left A tűzoltók első őrtanyája az állami sóház épületében volt... Az őrtanya elhelyezése az állami sóház helyiségeiben csak ideiglenesnek bizonyult. 1881-ben ugyanis a kincstár eladta az épületet, így az egyletnek új helyiség után kellett néznie. A mostani Almagyar utcában kaptak elhelyezést ismét csak ideiglenes jelleggel. A tűzoltóság végleges elhelyezése 1884-ben oldódott meg. Ekkor kapta meg a város a mostani tűzoltó téri telket. Még ugyanebben az évben a város a malomépületet helyrehozta, és örökhasználati joggal átengedte a tűzoltó egyletnek, amely 1884. október 1-én költözött új otthonába.

Itt épült fel hosszú évtizedek során a tűzoltó laktanya nagyrészt még most is álló épületegyüttese, amely közel száz esztendőn át szolgálta Eger tűzvédelmét. 1891-ben adták át a város és az érsekség anyagi támogatásával épített szertárat és istállót, mely utóbbi 3 pár ló elhelyezését tette lehetővé. 1897. június 29-én pedig az új őrtanyaépület felszentelésére került sor.

A kor élen járó műszaki megoldásait tartalmazó épület a régi érseki malom helyén épült fel. Összes helyiségét, valamint a különálló szertárat és istállót is villanyvilágítással szerelték fel. Üvegfallal körülvett előcsarnokában kaptak helyet a telefon-állomások, melyek mellett éjjel-nappal figyelő őrszolgálat működött. Az őrtanya telefon állomásai állandó összeköttetésben voltak a városban lévő éjjeli tűzjelző állomásokkal.

align= right Összesen hat ilyen éjjeli tűzjelző állomást létesítettek: a maklári negyedben a Weisz-féle gőzmalom és a Preszler-féle szeszgyárban, a hatvani negyedben a Wind-féle gyár, a belvárosban a rendőrlaktanya, a Dohánygyár és a nagykaszárnya. Ezek egymással, valamint a toronyőrlakással, a tűzoltó őrtanyával, illetve a tűzoltó főparancsnok lakásával állandó összeköttetésben voltak.

Dr. Danilovich Pál egyleti elnök irányításával hozták létre az őrtanya kertjét, amely a tagság részére biztosított kellemes összejöveteli helyet. Az 1889-ben épült tekepályának köszönhetően pedig még "vonzóbbá lett téve a tagok előtt az őrtanya"...

Az 1920-as évek közepére a tűzoltó laktanya régóta tervezett átépítése elodázhatatlanná vált. Ezért 1926 szeptemberében a városi képviselőtestület az állandó választmány javaslatára elhatározta, hogy a Tűzoltólaktanyát átépítteti és pedig új vasbeton mászótornyot, motorszínt, műhelyt, istállót és mellékhelyiségeket építtet 250 millió korona költséggel. Az új készenléti szertár a toronnyal a következő évben került átadásra...

1925 júliusában hosszú évek után ismét megnyílt a tűzoltókert... Az egri tűzoltóság háborús időkben egyre gyakrabban és nyomasztóbban érezte felszereléseinek elavulását és kevés voltát. 1943-ban Budapestről a belügyminisztérium országos akciója révén új gépjárműfecskendőt és két vontató autót szállítottak az egri tűzoltóság részére. Az év folyamán az egri körzet hivatásos tűzoltóinak létszámát hat fővel emelték. Az egri körzet új hivatásos tűzoltói és az új felszerelések befogadására szűknek bizonyult a laktanya legénységi része és szertára. Szükségesnek látszott a laktanya újabb bővítése. ... Az 5090/1948. Korm. sz. rendelet az önkormányzati tűzoltóságokat államosította. A laktanya állami kezelésbe került." align= left A tűzoltóság államosítását követően nem sok lényeges esemény történt a hosszú ideig a tűzoltóságot szolgáló épület együttessel. A tűzoltóság 1981 május 1-én elköltözött régi telephelyéről. Ezt követően a Heves Megyei Temetkezési Vállalat kezelésébe került a műemlék ingatlan, majd a kizárólag az Egri Városi Önkormányzat tulajdonában lévő Egri Városfejlesztő Kft -é lett.

A 90-es évek végére rendkívül rossz állapotba került épületek felújítását határozták el a tulajdonos jóváhagyásával és anyagi segítségével az EGRI TÛZOLTÓ MÚZEUM ALAPÍTVÁNY és az ORSZÁGOS TÛZOLTÓ MÚZEUM. A felújított torony-épületben és a mellette lévő kétszintes laktanya-épületben 1999-ben a tűzoltóság 125 éves évfordulójára megnyílt a számos egyedülálló gépet és eszközt tartalmazó kiállítás.