Kréta, a legendák szigete

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Kréta, a legendák szigete

Feltöltve: 2009-08-13

Már a megérkezés is varázslatos, szinte a tengerről szalad rá a gép a kifutópályára. Kréta mindig is kedvenc szigetem volt, most pedig külön öröm számomra, hogy egy májusi látogatás után a perzselő nyárba is visszatérhettem.

align=left A három kontinens, Európa, Ázsia és Afrika között, mintegy középen elhelyezkedő sziget partjait három tenger mossa, a Krétai-, a Földközi- és a Líbiai-tenger. Kies tájain találhatók hegyek, fennsíkok, vad szurdokok éppúgy, mint rejtelmes cseppkőbarlangok. Pszichro fölött sok turista felkeresi a Dikteon Andron-cseppkőbarlangot, amely már a Kr. e. II. évezredben kultikus hely volt. A monda szerint itt nevelték föl a kecskék Zeuszt, az istenek atyját, akit Rhea, az anyja rejtett el itt attól való féltében, hogy akárcsak idősebb testvéreit, őt is felfalja a hatalmát féltő Kronosz. Kréta déli partvidékén a szubtrópusi meleget kedvelők élvezhetik a banánérlelő hőséget, de a turisták inkább az északi oldalon lévő, kellemesen szeles, mediterrán partszakaszt keresik fel, ahol Sitiától fel egészen Chaniáig épültek ki a nyaralóhelyek.

align=left Szálláshelyünk az egyik legnagyobb üdülőparadicsomban, Hersonissosban volt, ami a repülőtérről alig fél órányira fekszik. Az egykori kis halászfaluban ma pezseg az élet, az éjszakai szórakozást kedvelők úgyanúgy jól érzik itt magukat, mint az Aquapark szerelmesei, tengerpartján pedig a homokos, az apró kavicsos vagy sziklás partszakaszok között válogathatunk. Az idő rövid volt, de a szerencse ismét mellém szegődött, sikerült egy egynapos kirándulást beiktatni a programba, aminek első állomása a számomra megunhatatlan kis ékszerváros, Agios Nikolaos volt. A Mirabello-öböl, ahogy neve is jelzi, varázslatosan szép, a dombok ölelte kikötőben yachtok, hajók várakoznak, míg a parton egymást érik a hangulatos tavernák, kávézók. A dombra felvivő szűk kis utcácskán elindulva rögtön szembe tűnik a Voulismeni, vagyis a feneketlen tó, amely valójában alig több mint hatszáz méter mély, a név azonban rajta ragadt. A monda szerint ez az édesvízi tó volt Afrodithé kedvenc fürdőhelye. Az egyik aprócska téren felfedezek egy igazi krétai tavernát, amelynek egyszerűségében rejlett vonzereje. Sajnos, mint valódi, ősi „kiskocsma” csak férfiakat fogad, így az utolsó frissítő frappét a kikötő parti kávézójában fogyasztom el.

align=left És máris szállhattunk fel a háromszintes hajóra, hogy az elinduljunk velünk Spinalonga felé. Az alsó fedett étteremben roston sültből és görög salátából álló ebédet kaptunk, míg a tenger csodálatos kékjében, a hegyek és a köztük megbúvó számtalan kis barlangban gyönyörködtünk, mígnem hajónk lehorgonyzott a tenger közepén, leeresztették a lépcsőt és fürödhettünk a kristálytiszta vízben. A félórás pihenő után a lepraszigetként elhíresült Spinalonga felé vettünk az irányt. A hajót teljes felszerelésben, szalmakalapban, palackos vízzel hagytuk el, tudván, hogy a szigeten csöppnyi árnyék sem nyújt menedéket a vakító nap elől. A hegy tetején a velenceiek által a 16. században épített, szinte teljes épségében megmaradt, bevehetetlen erőd magasodik. A török hódoltság idejére utalnak a kis házak és az egykori kávézó, amit bizony nem könnyű szívvel hagytak el lakói.

align=left Amikor már sikerült távozásra bírni a hadi erőket, s a sziget felszabadult a török uralom alól, a mintegy ezerfős lakosság még mindig Spinalongán maradt. Ekkor gondolt egy merészet a krétai kormány, és ide telepítette a leprásokat, mondván, csak meggondolják magukat a törökök. A számítás bejött, így 1903-tól már lepraszigetként működött. Eleinte teljes elkeseredettségben éltek itt egymás mellett a betegek, mígnem egy fiatal orvos, aki szintén elkapta a szörnyű betegséget, ide nem érkezett. Újjászervezte az életet, kórházat létesítettek, üzleteket nyitottak, elfoglaltságot találva az itt lakóknak. A lepra ellenszerének feltalálásával már a kevésbé súlyos eseteket gyógyítani tudták, így 1957-re megszűnt a lepratelep, és lassú pusztulásnak indult. Az idegenforgalom fellendülésével került újra az érdeklődés központjába, ma sorra felújítják az épületeket, és kiállításokkal mutatják be a leprások életét.

Visszatérve Agios Nikolaosra még teszünkegy kisvasutos túrát, nem kis feltűnést csapva a tapsos-integetős fergeteges hangulatunkkal, amit igencsak lelkesen fogadtak a helybéliek.

Visszatérve Hersonissosra a búcsúestet egy Karaoke clubba ejtettük meg, de hiába a fergeteges hangulat, nehéz szívvel váltunk el Krétától.

A csodás utazásért köszönet a Green Travelnek.

Győri Anna