Eger

ismertető, Egri képek, galéria




Eger

Eger Heves megye székhelye, a Bükk dél-nyugati lábánál, a tengerszint felett 180 m-re fekszik, Budapesttől mintegy 128 km-re. Elsősorban az Eger-patak völgye határozta meg a városszerkezetet, így észak-déli irányban 12 km hosszú, kelet-nyugati irányban pedig 3 km széles.

Különleges élmény Eger városával ismerkedni, hiszen az ide látogatót azonnal lenyűgözi a város és a természeti környezet változatossága és sokszínűsége. Építészeti megoldásai hol nagyvonalúságukkal, hol pedig diszkrét eleganciájukkal varázsolja el a turistákat. A hangulat is eszerint válik komorrá, hősiessé, majd egyszerűvé és barátságossá. A mai városszerkezet a XVII. század végén és a XVIII. század elején alakult ki, a barokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetet teremtett.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


A Líceum
A Líceum
align=left A Líceum, mint fogalom a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült.

A Líceum ma az Eszterházy Károly Főiskola központi épülete, amely több rendezvénynek is otthont ad, többek közt itt tartják nyáron az Agria játékok előadásait. Két múzeum is működik az épületben: a 140 ezer kötettel rendelkező Főegyházmegyei könyvtár, amelynek mennyezetén a tridenti zsinatot ábrázoló freskó látható és a Csillagászati múzeum, ahol 18. századi csillagászati eszközök találhatók.

A Líceum tornyának tetején találhatjuk Eger szemét, a Camera Obscurát. Ennek a tükrös szerkezetnek a működtetője bemutatja nekünk a belvárost felülnézetből. A torony teraszáról 53 méter magasból körbenézhetünk a város felett. Bővebb információ.

Főszékesegyház


align=right Magyarország harmadik legnagyobb temploma és egyik legjelentősebb klasszicista emlékműve, amely 1831 és 1836 között, Hild József tervei alapján épült. E templom helyén már korábban is templom állt. A timpanon felirata hirdeti: Venite Adoremus Dominum (Jöjjetek, imádjátok az Urat). Bővebb információ.

Érseki Palota
Az épület falainak egyes részei a 16. századból származnak. Első nagyobb kiépítése Erdődy Antal Gábor püspök és Giovanni Battista Carlone építész nevéhez fűződik, 1715-32 között. Ez a mai épületnél kisebb, de jóval pompásabb lehetett kertekkel, medencékkel és madárházzal.

align=left Barkóczy püspökségei idején (18. sz. közepe) készült el a második emelet. További jelentős építések Eszterházy Károly püspöksége idején Fellner Jakab tervei alapján történtek. Majd Pyrker János László érsek kérésére készítették el a déli épületrészeket a Bazilika oldalában, klasszicista stílusban 1844-ig.

Az elegáns rácsos vaskaput és a középső épületrész emeleti erkélyrácsát Fazola Lénárd kovácsolta. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban, a volt gazdasági épületrészben az Érseki Gyűjteményi Központ található. Bővebb információ.

Egri Vár
align=right Egerben a várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség temploma, amelyet később többször átépítettek először román majd gótikus stílusban. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették. Az erős vár így tudta 1552-ben megállítani a török haderőt. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma. Bővebb információ.

Szent Bernát templom
A barokk Szent Bernát templom és a ciszterci rendház ma a Gárdony Géza Ciszterci Gimnáziumnak és Kollégiumnak ad otthont.

Szent Miklós Templom
align=left A Szent Miklós görög-keleti, szerb templomot 1785 - 1799 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra.

Minaret

Összefutó kis utcák kereszteződésében áll a Minaret. Európának ezen a részén elég ritka látványosság.

Minorita templom
A Dobó téren áll a Minorita-templom, Eger legszebb barokk temploma. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel.

Dobó tér
align=right A Dobó teret két szobor díszíti: az 1907-ben felállított Dobó István szobrát Stróbl Alajos, míg az 1967-bern felállított "Végvári harcosok" szobrot Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta.

Angolkisasszonyok Intézete
A Kossuth utca 8. szám alatt az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Intézete található, amelyet eredetileg Foglár György kanonok épített jogi iskolának. Ő vásárolta meg az itt álló házat. Az új épületet Giovanni Battista Carlone, és később Povolni János tervei alapján készítették. Az oktatás 1754-ben kezdődött.

Megyeháza
align=left A Kossuth Lajos utcában emelkedik a Megyeháza kétemeletes sárga épülettömbje, amelyet Gerl Mátyás tervei alapján 1749-56 között építettek.

A barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. Középen a régi Magyarország címer, jobb oldalon Heves megye címere és a baloldalon az építtető, Barkóczy püspök címere látható. A kapu feletti világító ablak kovácsoltvas díszítése Fazola Henriktől származik. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, a Remény és az Igazság szobrait. A megyeháza külső falán kicsiny emléktábla emlékeztet a várost 1878. augusztus 31-én elpusztító árvízre.

Buttler-ház
Az Eger-patakon átkelve jobb oldalon található a Buttler-ház, és a ház története - hasonlóan a Mikszáth-i történethez (Különös házasság) - nagyon regényes.

Buttler János egy 14 gyermekes családban 13. gyermekként jött a világra 1773-ban. 19 éves korában korengedménnyel kötött szabályszerű házasságot gróf Dőry Katalinnal. 1795-ben a kassai szentszék mindkettőjük hibájából kimondva ágytól-asztaltól elválasztotta őket, ami nem volt egyenlő a válás kimondásával. Ezt Buttler 58 éves korában kérelmezte, hogy a tartásdíjtól és gyermektelen feleségétől szabaduljon. Ez a vágya sikertelen maradt, 1845-ben halt meg.

A VÁROS NEVEZETESSÉGE


Az Egri Bikavér

align=right Az egri legenda szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik: az egri várat az oszmán túlerő ellen védő vitézek megerősítésére a vár kapitánya, Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kaptak – és babonásak lévén, a lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, hogy a bikák vérét issza az ellenfél. Nem is mertek akkor tovább harcolni ellenük.

A legenda aligha igaz: a történelmi hagyatékok csak a 19. század második felében kezdik említeni ezt a nevet, viszont a bor legendás lett. Ez köszönhető egy konkurens bortermelő és bikavér előállító vidék (Szekszárd) költőjének, Garay Jánosnak, aki megalkotta a bikavér elnevezést 1846-ban.

A ma érvényben lévő Egri Bikavér Szabályzat szerint az Egri Bikavér olyan borházasítás, amelynek nem lehet fajtajellege. Készítéséhez a következő szőlőfajták boraiból kell minimum hármat felhasználni: kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portuguiser (régebben kékoportó), pinot noir, blauburger, kékmedoc és zweigelt. A bikavér borokat az előírásnak megfelelően legalább egy évig kell fahordóban érlelni.

Általában vad- és marhahúsból készült, fűszeres ételekhez ajánlják, 16-18 °C hőmérsékletűre hűtve.

KULTÚRA


Dobó István Vármúzeum

align=left Magyarország egyik leglátogatottabb múzeuma. Az egri vár területén több állandó és ideiglenes kiállítás tartozik hozzá. A Gótikus Püspöki Palotában megismerkedhetünk a vár történetével, a Panoptikumban találkozhatunk az Egri csillagok főszereplőinek életnagyságú viaszfiguráival, a Hősök termében látható az 1552-es várvédők névsora, illetve Dobó István eredeti sírköve. Bepillantást nyerhetünk a vár földalatti erődrendszerének, a Kazamatának egy részébe is. Gárdonyi Gézát itt, a várban helyezték örök nyugalomra, sírja a vár délkeleti részén található.

Érseki Gyűjtemény
Az egri püspökök és érsekek két és fél évszázadának történetét bemutató kiállítás (1699-1943). Értékes egyházi kincsek,tárgyak, melyek a XVIII. és XIX. század ötvös- és textilmunkái: szentségtartók, ereklyetartók, kelyhek, palástok és miseruhák.

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum
align=right Az író Gárdony mellől költözött ide, az egri vár mellé. Családjának egy másik házat építtetett, saját ablakait bedeszkázta, ajtaját bepárnázta és tetővilágítást létesített, hogy teljes nyugalomban alkothasson. Itt született meg többek között majdnem kétéves munka után az Egri csillagok (melyet 1899. október 26-án fejezett be), illetve a Láthatatlan ember és az Isten rabjai. A házban látható az író többezer kötetes könyvtára - melynek fele francia és német nyelvű, az íróasztala az írógéppel és számos kézirat, köztük titkosírással készült jegyzetek.

Kopcsik Marcipánia
Kopcsik Lajos Oscar- és Venesz-díjas, olimpiai- és világbajnok mestercukrász alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatásra kerülő 120 tárgy mindegyike marcipánból készült, mint például egy közel két méteres borospalack, a Minaret kicsinyített mása, de a gyermekek számára is igazi különlegességeket tartogat a kiállítás, hiszen cukormasszából elevenednek meg a mesehősök.

Megyeháza Börtönépület
Az épület két kiállításnak ad otthont: itt található a Heves megye és Eger a XVIII-XIX. században című tárlat (itt a város korabeli életébe /közigazgatás,egészségügy,ipar,piac stb./ kapunk betekintést), valamint az Eger és környéke úszó és vízilabdasportjának kiemelkedő teljesítményeiért kapott díjakat bemutató Sportmúzeum.

Palóc Népmvészeti Kiállítás
align=left A kiállításon a Palócföld Heves megyei tájainak népművészetét mutatják be. Pásztorok által készített fafaragások (botok, ivókanalak), szőttesek (főleg lakástextilek, sátorlepedők, kalácsoskendők, búcsútarisznyák), férfi és női viseletek, népi kerámiák láthatók. A palóc lakóház tisztaszobájának bemutatása.

Telekessy Patikamúzeum
A patikát a jezsuiták alapították 1713-ban egykori rendházukban, Telekessy István püspök adományából, így jelenlegi nevét róla kapta. 1900-ban került mostani helyére, ahol 1968-ig gyógyszertárként működött, majd 1987-ben nyílt meg felújított bútorokkal, berendezéssel mint múzeum. A bútorzat 1745-46-ban készült az egri rendházban tölgyfából, barokk-rokokó díszítéssel. Láthatók még patikaedények, fa tégelyek, orvosi üvegcsék.

Tűzoltó Múzeum
A városi tűzoltóság története az 1900-as évektől. Magyarország egyetlen ilyen jellegű múzeuma. Korabeli tűzoltójárművek és felszerelések, fotók a tűzoltóság életéből.

Történeti Tárház
Eger műemlékekben gazdag környezetében található a különleges hangulatú kiállítóterem, melyben Tóth Sándor magángyűjteménye látható. A kiállítás elődeink fegyvereit hivatott bemutatni, az őskortól a szabadságharcig. A lő- és szálfegyverek, szablyák, kardok és egyéb kiegészítők 235m2-en 20 db vitrinben foglalnak helyet.

FÜRDŐKULTÚRA


align=right Eger mellett számtalan forrás tör felszínre, amelyek többsége gyógyhatású.

A törökök a város akkor már jól ismert forrásaira fürdőket építettek, amelyek közül az egyik némileg átalakított formában, de ma is működik. Az enyhén radioaktív, kalcium-magnézium- hidrogénkarbonátos gyógyvíz eredményesen hasznosítható az idült mozgásszervi betegségek gyógyításában és az ortopédiai műtétek utáni rehabilitációban.

Egri Városi Termálfürdő
Az egri strandon hét medence található: úszó, gyermek, termál és gyógyvizű medence. A gyógyvíz összetétele: szulfid, kalcium, magnézium és hidrokarbonát. Hőfoka: 40 °C. Az enyhén radioaktív gyógyvíz különösen reuma és mozgásszervi betegségekre csontrendszeri problémákra és kimerültségre van jótékony hatással.

Török Fürdő
align=left A Török Fürdőt a törökök építették 1610 és 1617 között. Az épület rekonstrukciója során megőrizték a muzulmán fürdőkultusz és építészet hagyományait. A török fürdő ma modern balneoterápiás centrum. A kellemes hőfokú /32°/, enyhén radonos gyógyvíz a mozgásszervi betegségek minden fajtájára (izületi kopások, izületi gyulladások, a gerinc degeneratív betegsége) kedvező hatással van.

Ezeken kívül két uszoda, a nagy múltú Bárány Uszoda és az új fedett Bitskey Aladár Uszoda várja a víz szerelemeseit.

Egerszalók
2007. nyarán nyílt meg az Európában páratlan természeti környezetben épült Gyógy- és Wellnessfürdő Egerszalókon, Egertől mindössze 6 km-re. A 410 méter mélyről feltörő egerszalóki gyógyvíz 65-68 °C-os.

align=right A nátriumot is tartalmazó, kálcium-magnézium hidrokarbonátos hévíz, amelynek a metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta.

A gyógyvíz többek között izületi és reumatikus bántalmak, gerincbetegségek, csontsérülések, mozgásszervi elváltozások és egyes nőgyógyászati betegségek gyógyítására alkalmas.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
Agria Nyári Játékok (egész nyáron)
Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
Középkori Piactér (július vége)
Végvári vigasságok (július vége)
Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
Bormustra az egri Piacz-on (augusztus közepe)
Filmművészeti Nyári Egyetem (augusztus)
Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó (augusztus vége)
Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
Egri Vár Napja (október 17.) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható

A VÁROS TÖRTÉNELME:


align=left A mai város történetének kezdete Szent István idejére tehető, aki az első öt magyar püspökség egyikét alapította Egerben. Egyházi kötődése mind a város szerkezetét, mind történetét meghatározza. 1204-ben itt halt meg Imre király, akit fiával, III. Lászlóval temettek el.

A vár kiépítése a tatárjárást követően kezdődött. Kiváltságokat kapott Nagy Lajos királyunktól, igazi fellendülése azonban Hunyadi Mátyás uralkodása idejére tehető, aki többször is megfordult a hévizes városban, sőt országgyűlést is tartott falai közt. Építészetileg is termékeny volt e reneszánsz időszak, hisz két nagy építtető püspöke is akadt: Beckensloer János és később Bakócz Tamás, mindkettő későbbi esztergomi érsek.

align=right A vár a török veszedelem kezdetén végvári funkciókat nem láthatott el. 1549-ben Dobó István került kapitányként az erődítmény élére, és ő építette ki ellenállásra képes hadászati objektummá. 1552. szeptember 11-én két diadalmas török sereg egyesült Eger falai alatt, ám több mint egy hónapos heves ostrom és rohamok sem törték meg a várat védő, alig 2000 főnyi védősereget.

1560 után Eger hadászati kulcsponthelyzetét felismerve többször is korszerű erődítési munkálatokat végeztek a várban, ám azt 1596-ban az idegen védősereg feladta a töröknek.

A város 1687-ben szabadult fel, heves ostromot követően. Hadászati jelentőségét elvesztette, és 1702-ben csak azért nem robbantották fel teljes egészében a várat, mert a költségek igen magasra rúgtak volna. Maga Rákóczi a szabadságharc alatt többször is tartotta itt főhadiszállását.

align=left Eger mai arculata főként a XVIII. században alakult ki, az Óváros utcarendszere azonban - Magyarországon szinte egyedülállóan - a kora középkori állapotot idézi. 1804-ben a város érseki rangot kapott. Eger a templomok városa: számuk több tucatot tesz ki.

A múlt század végi nagy fellendülés Egert elkerülte, a város nem kapott vasúti fővonalat. Így csendes múzeumvárosként érte meg 1945-öt, amiután jelentős iparosítást vittek végbe. A város arculatát azonban - szerencsére - ez túlzóan nem torzította: Eger ma Magyarország elismerten egyik legszebb városa.

Települések Eger közvetlen közelében

Települések Eger környékén