Eger 1687-ben szabadult fel a 91 éves török uralom alól. Ezt követően a várost újjá kellett építeni. Európai műveltségű főpásztorok, névszerint Telekesy István (1633-1715), gróf Erdődy Gábor (1684-1744), gróf Barkóczy Ferenc (1710-1765) és gróf Eszterházy Károly (1725-1799) püspökök munkássága révén Eger hamar iskolavárossá fejlődött. A 18. század közepére kialakult Egerben az alsó- a közép- és a felsőfokú oktatás intézményrendszere.
Ezt a folyamatot akarta megkoronázni Eszterházy püspök az egri egyetem felállításával. Ez lett volna az ország első négyfakultásos - tehát az orvosi karral is kibővített - egyeteme. Az egyetemi oktatás támogatására Eszterházy püspök egy jól felszerelt könyvtárat is alapított.Torzó maradt az egyetemi gondolat (az 1777-ben kiadott Ratio Educationis 14/7.§-a pontot tett az ügy végére). Egyedül a patinás könyvtár tölti be küldetését.
A könyvtár létrehozásának gondolata, alapítása, belső kiképzése (a Tridenti zsinatot ábrázoló mennyezeti freskót Kracker János Lukács festette 1778-ban, a mennyezetig érő díszes galéria, pedig Lotter Tamás egri asztalos műve az 1778-1780-as évekből), valamint a bibliotéka induló - máig is legrangosabb és legjelentősebb - gyűjteményének beszerzése Eszterházy Károly nevéhez fűződik.
A könyvtár 1793. december 28-án nyílt meg. Ez volt az ország második nyilvános könyvtárára. Induló állománya 16 ezer kötet. Ha ehhez hozzászámítjuk az 1799-ben elhunyt Eszterházy püspök hagyatékát, akkor az egri Püspöki Könyvtár 13.879 művet mondott magáénak 20.293 kötetben az alapító halálának évében. A könyvtár ezt a 20.293 kötetet nevezi -Eszterházy-féle gyűjteménynek.
Az Eszterházy-gyüjteményt 8 kötet sorrendi, 2 kötet betűrendi és 7 kötet szakrendi - összesen tehát 17 kötet - katalógus foglalta magában. Az Eszterházyról elnevezett gyűjtemény páratlan nyelvi és tartalmi gazdagsággal reprezentálja a 16., 17. és 18. századi Európa műveltségét, és vallási viszonyait.
A gyűjtemény, mint a főpapi és főúri könyvtárárak általában enciklopédikus. Gyűjtőköre felöleli a korabeli tudományágakat, így a teológiát, a filozófiát, a klasszikus irodalmat, a természettudomány különböző területeit, találunk benne bibliofil kiadványokat, roppant értékes kéziratokat stb., de hátrányban részesíti a szépirodalmat. A megnyitás 100. évfordulójára megjelent a szakrendi katalógus 2 kötetben és 2 pótfüzetben. Ez szolgál alapul a modern, immár komputeres feltáráshoz.
Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár életének legszomorúbb korszaka az 1945 és 1959 között évekre tehető. Az épületben lévő gyűjtemények - így a könyvtár állománya és helyiségei, a múzeum stb. - nem kerültek ugyan államosításra, de 1949. szeptemberében mégis zárolták ezeket, beleértve természetesen a bibliotéka teljes állományát is. A barokk könyvtártermet csak 1954. október 30. után nyithatta meg újra az egyházmegye, de a kiskönyvtár összes terme a könyvekkel együtt zárva maradt, sőt mi több az ezeket a helyiségeket lefoglalták, s az itt őrzött több mint 45 ezres állományt a volt egyházmegyei nyomda termeibe hordták. Ott is maradt ömlesztve 10 évig, egészen 1959 októberéig.
Amikor Brezanóczy Pál érsek jóvoltából 1959-ben a nyomda termeiből az említett 45 ezer kötet végre polcra kerülhetett a Líceum kápolnájában, az érsek új vezetőt nevezett ki a könyvtár élére Iványi Sándor személyében, aki két munkaerőt kapott. 1960 végére a könyvtárosok megállapították, hogy a zárolás ideje alatt a teljes állományból elveszett 1310 nyomtatott munka 1977 kötetben, valamint 279 kézirat és levél. Az elveszett dokumentumok között ősnyomtatványok, 16. 17. és 18. századi kiadványok, s néhány 19. századi nyomtatvány szerepelt.
Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár 1959 után minden tekintetben dinamikus fejlődésnek indult. A gyűjtemény profilja az évtizedek során egyértelműen a bölcsészet irányába orientálódott, s ma is ezt tartják szem előtt. Gyűjtési körébe tartozik a teológia, a filozófia a történettudomány, a néprajztudomány, a nyelvészet, a művészet stb. irodalmához tartozó kézi- és szakkönyvek, s a vonatkozó segédtudományok kiadványai.
A könyvtár az utóbbi tíz és során teljesen megújult, és 1993. december 28-án ünnepelte megnyitásának bicentenáriumát. A csaknem 140.000 kötettel rendelkező Egri Főegyházmegyei Könyvtár jellemző számadatai: a barokk teremben 52.625 kötet, az új raktárhelyiségben (az időközben visszaszerzett hajdani kiskönyvtár termeiben) csaknem 50.000 kötetet őriznek. Különgyűjtemények közül a feldolgozott folyóiratok kötetszáma 10.200, a helytörténeti műveké 5700, az aprónyomtatványoké 7400, a segédkönyvtár állománya 1450 kötet; a csillagászati különgyűjtemény pedig 367 kötetből áll. Az antikvák száma 1555 kötet. A könyvtárba 88 magyar és 7 külföldi folyóirat jár.
Eger látnivalók egri nevezetességek
Egyházmegyei Könyvtár - Eger
)
)
)
)
)
Eger ismertető
-
Eger
Eger Heves megye székhelye, a Bükk dél-nyugati lábánál, a tengerszint felett 180 m-re fekszik, Budapesttől mintegy 128 km-re. Elsősorban az Eger-patak völgye határozta meg a városszerkezete...
Egri programok
-
Pünkösd Noszvajon
Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja. Kemencében sül...
Szállások Egerben
és környékén
-
Mátrai Pünkösdölő és Gyermeknap - 1-4 éj PONTBEVÁLTÁSSAL
18 810 Ft / fő / éjPünkösdi Fűszervarázs - 2 éj
9 900 Ft / fő / éj -
-
-
Ceramicafe műhelyben egész nyáron kreatív foglalkozásokkal és szórakoztató programokkal várják a gyerekeket.
-
